A gépkocsi töltési rendszere:

 
    Hiába egy kiváló minőségű új akkumulátor, ha a gépkocsi töltési rendszere nem megfelelő állapotú. Az akkumulátor diagnosztika nem nagy ördöngösség. MINDEN meghibásodás oka utólag kideríthető az akkumulátor vizsgálata során!
A garancia nem terjed ki helytelen üzemeltetésből eredő meghibásodásokra! A helytelen töltés miatt nem csak az akkumulátorunk mehet tönkre, hanem gépkocsink minden elektromos berendezése, az izzótól a szórakoztató elektronikai berendezéseken, GPS-eken át egészen a motorvezérlő elektronikáig. Ezek a meghibásodások nem feltétlenül azonnal jelentkeznek! A fokozott túlterhelés miatt egyes felszerelések elemei elgyengülnek, majd a legváratlanabb pillanatban használhatatlanná válnak.
Ezért fontos, hogy egy új akkumulátor vásárlásakor gépkocsink elektromos rendszerét szakműhely által megvizsgáltassuk.

A gyártók ez ügyben két álláspontot képviselnek. Az egyik, hogy garancia csak szakszervizben történő beüzemelést követően él. Ez nem azt jelenti, hogy megveszünk egy akkumulátort és csak ott szereltethetjük be, - hiszen az esetek többségében akkumulátorra azonnal van szükségünk – hanem csak azt, hogy a beépítést követően 8 napon belül be kell vizsgáltatnunk a gépkocsink töltési rendszerét.
A másik, humánusabb eset, hogy a gyártó nem írja elő kötelező jelleggel a beépítést követő töltési rendszer bevizsgálást, hanem csak ajánlja. Minden a jótállási jegyben feltüntetett feltételnek meg kell felelni.
A gépkocsi elektromos töltési rendszerének bevizsgáltatása nem túl bonyolult művelet. Egy töltőáram vizsgálatot – egy voltmérő segítségével mi magunk is elvégezhetnénk.
Mit kell ilyenkor tenni?
  • A gépkocsi újonnan beépített akkumulátorára csatlakoztatjuk mérő berendezésünket kikapcsolt motor mellett, lekapcsolt fogyasztókkal, ügyelve a helyes polaritásra. Ilyenkor a tárolt kapocsfeszültséget tudjuk mérni amely feltöltött akkunál 12,6-12,9V között alakul.
  • Indítsuk be a gépkocsi motorját! Sikeres indítás után a töltő áramnak 13,8-14,4V között kell lennie.
  • Kapcsoljuk fel a fényszórókat, majd a fűtő ventilátort közepes fokozatra! (Ez a két leggyakrabban együtt használt nagy fogyasztó a gépkocsiban.) Pár másodperc alatt be kell szabályozódnia a töltőáramnak 13,8-14,4V közé. Ha terhelve, vagy terheletlenül ennél több vagy kevesebb lesz az érték, forduljunk szakemberhez, mert az alul- vagy túltöltés akkumulátorunk tönkremeneteléhez vezethet!
A modern gépkocsik általában terhelés nélkül és terhelten is az ideális 14,2-14,4V közötti feszültséget produkálják, hiszen elektronikus motorvezérlésüknek hála akár a motor fordulatszámának megemelésével is képesek támogatni a feszültségszabályzó működését.
 
Idősebb gépkocsikban általában alacsonyabb a töltőfeszültség. Ennek egyik oka, hogy mechanikus feszültségszabályzó van felszerelve, amely acél rugólapjai elfáradva alacsonyabb töltést eredményeznek, ezeket szakember segítségével beállíthatjuk.
 
 

 

 
Akkumulátor folyadékszintje:
 
    A ma használatos „Maintenance free”, azaz gondozásmentes akkumulátorok élettartama alatt (ez négy évben van meghatározva) normál üzemi körülmények mellett, elméletileg nincs szükség az akkumulátor elektrolit szintjének pótlására. Tehát, ha folyamatosan jó volt a töltés, nem jártunk túl rövid utakon, nem hagytuk az akkut lemerülni, vagy nem hétvégi autónak használjuk, hanem napi szinten kap töltést az akku, valamint a 4 év futásteljesítménye megegyezik a gyártó által tervezettel.
 
A nem gondozásmentes akkumulátorok folyadékszintjét célszerű két három havonta ellenőrizni mivel egy esetleges töltési probléma miatt annak szintje ennyi idő alatt csökkenhet a kritikus szintre. Az akkumulátor elektrolit szintjének el kell fednie a benne látható ólom lemezeket 1,5cm magasságban, különben erőteljes oxidáció indul meg abban. Az elektrolit szint túlzott csökkenése teljesítmény vesztéssel is jár.
Ha hiányos az elektrolit szint, akkor kizárólag ioncserélt vagy desztillált vízzel pótoljuk azt a kívánt mértékben. Ezen a két folyadékon kívül tilos bármilyen más anyagot belejuttatni (pl. kénsav, fagyálló, akkujavító szerek...)
 
 
Az elektrolit savsűrűsége:

 
    A teljesen feltöltött akkumulátor elektrolitjának (így nevezzük az akkumulátorban használt hígított kénsavat) sűrűsége 1,285g/cm3. Ha sajnálatos módon gépkocsink elektromos rendszere túltöltötte az akkumulátort és ezért annak elektrolit szintje kipárolgás miatt lecsökkent, a desztillált vagy ioncserélt vizes pótlás után egy kisebb sűrűségű elektrolitot kapunk. Ha ez az érték elektromos feltöltés után 1,23g/cm3 alá csökken, az akkumulátorunk nem lesz képes 100%-ban ellátni a feladatát, indítási nehézségek várhatóak, ha nem napi szinten használjuk akkumulátorunkat. Ezért ügyelni kell arra is, hogy egy elektrolit szint pótlásnál ne essünk túlzásba, mert egy túlhígított akkumulátor indítási képessége csökken.
 
Az elektrolit savsűrűsége árulkodik az akkumulátor töltöttségi állapotáról is. Normál savsűrűségű feltöltött akkumulátor merülését figyelve elmondható, hogy:
100% >12,6V 1,26-1,28g/cm3 savsűrűségű akkumulátor teljesen feltöltött.
70-75% 12,4-12,55V 1,25-1,24g/cm3 savsűrűségű akkumulátor megfelelő.
50-70% 12,25-12,4V 1,24-1,21g/cm3 savsűrűségű akkumulátor merülőben, indítási nehézség várható, tölteni kell!
20-50% 11,88-12,3V 1,20-1,13g/cm3 savsűrűségű akkumulátor lemerült, nem indít, tölteni kell!
0% <11,88V 1,12g/cm3 savsűrűségű akkumulátor mély-kisütött, tölteni kell! (A mély-kisütés csökkenti az élettartamot!)
 
 
Az akkumulátor töltöttsége:
Milyen esetekben lehet szükségünk hálózati akkumulátor töltésre?
 
  • Fogyasztó által véletlen lemerített akkumulátor. Ez azt jelenti, hogy például rajta marad a világítás az autón. Ezt általában akkor vesszük észre, amikor már mély-kisütésig merült az akkunk.
  • Huzamosabb ideig nem használt akkumulátor zárt helyen tárolva. A lassú kimerülés visszafordíthatatlan szulfátosodást eredményez, mely tartósan csökkenti akkumulátorunk indító képességét és élettartamára is negatív hatással van. A 12,4V feszültség alá azaz 1,23g/cm3 sűrűség alá csökkent akkumulátorban nagyfokú szulfátosodás kezdődik, ezért ennek elkerülésére rá kell tölteni 3-4 havonta. (A szulfátosodásról és annak kezeléséről a későbbiekben írok.)
  • Ritkán, vagy rövid utakon, esetleg sok fogyasztóval használt gépkocsi akkumulátora. Ezen akkumulátorok a tárolt akkumulátorokhoz hasonlóan viselkednek. Lassú kimerülésük, illetve töltetlen állapotú használatuk/tárolásuk az akkumulátor szulfátosodásához vezetnek.
 
 
 
Az akkumulátor ki- és beszerelése:
Ha a fenti okok valamelyikéből az akkumulátorunkat tölteni kell, szereljük azt ki, ha szükséges!
Ennek pontosan meghatározott menete van, hogy ne tudjunk véletlen zárlatot okozni.
Az akkumulátor ki- és beszerelésének menete:
  1. Kapcsoljon ki minden fogyasztót a gépkocsiban!
  2. Kiszereléskor először a -, majd ezt követően a „+” kivezetésekről távolítsuk el a sarukat! Erre azért van szükség, hogy a szigeteletlen szerszámmal karosszériához érve ne okozzunk zárlatot!
  3. Távolítsuk el a rögzítéseket!
  4. Emeljük ki az akkut úgy, hogy azt ne döntsük meg jobban mint ahogy a gépkocsiban is előfordulhat!
  5. Helyezzük vissza a feltöltött (vagy új) akkumulátort ügyelve a helyes helyzetre (+ -) és dönthetőségi fokra!
  6. Rögzítsük az akkut!
  7. Szükség esetén tisztítsuk meg a sarukat és kenjük be őket vazelinnel vagy saválló zsírral.
  8. Csatlakoztassuk a sarukat a pólus kivezetésekhez a zárlat elkerülése érdekében úgy, hogy előbb a pozitív sarut tegyük fel, majd csak ezt követően a negatívot!

 

 
Az akkumulátor hálózati töltése:
Az akkumulátorok töltését csak jól szellőztetett helyen kimondottan erre a célra gyártott berendezéssel végezzük!
A töltés menete:
  1. Tisztítsa meg az akkumulátor házát az esetleges szennyeződésektől egy textil rongy segítségével!
  2. Távolítsa el az akkumulátor celláinak lezáró dugóit roncsolás mentesen! Ha csavaros kivitellel van dolgunk, használhatunk erre a célra egy megfelelő méretű pénzérmét! Ez általában 10, 20 és 50Ft-os érmékkel sikerül.
  3. Ellenőrizzük az elektrolit szintet, ha szükséges pótoljuk azt a fent említett módon!
  4. Csatlakoztassuk a kikapcsolt állapotú töltő berendezésünket ügyelve a helyes polaritásra! A készülék „+” csatlakozóját az akkumulátor „+” pólusához, a „-” csatlakozóját a „-” pólusához!
  5. Ha a töltő gyártója másképp nem rendelkezik, akkor állítsa be rajta az akkumulátor kapacitásának megfelelő töltőáram mértékét és feszültségét, ha szükséges! A töltőáram mértéke az akkumulátor névleges tárolóképességének 10%-ánál ne legyen magasabb! Pl. 55Ah akkumulátort maximum 5,5A-el szabad tölteni!
  6. Mivel töltés közben robbanásveszélyes gáz keletkezik, csak jól szellőztetett helyen szabad végezni! Ha ez adott, helyezze feszültség alá a töltő készüléket! Az akkumulátor akkor éri el teljes feltöltöttségét, ha a töltést befejezően a feszültség és a sűrűség két órán keresztül állandó marad.
  7. A töltés végeztekor fontos, hogy kapcsolja ki a készüléket, ha szükséges, távolítsa el a hálózatból, majd csak ez után válassza le a csatlakozókat az akkumulátor pólusairól!
  8. A töltés végeztével várjon egy órát, hogy az akkumulátor nyugalmi állapotba kerülhessen. Óvatosan kocogtassa meg az akkumulátor oldalát kézzel, hogy a lemezfelületekről távozhassanak a buborékok. Ezután ellenőrizze az elektrolit szintet és, ha szükséges pótolja ioncserélt vagy desztillált vízzel úgy, hogy a lemezek felső élétől 15mm-re legyen a folyadék felszíne.