A szelepék a motor hengerfejében található, apró, de abszolút kritikus fontosságú alkatrész. A feladata rendkívül egyszerű, mégis ezen múlik a motor túlélése: összekapcsolja a szelepszárat a szeleprugóval, és fixen a helyén tartja a szelepet, hogy az ne essen bele a cilinderbe (égéstérbe).
Minden egyes szelephez egy pár (2 darab) félpúp alakú szelepék tartozik.
Hogyan működik a mechanizmus?
A motor szelepeinek folyamatosan és villámgyorsan kell nyitniuk és zárniuk (egy 3000-es percenkénti fordulatszámú motornál ez szelepenként másodpercenként 25 nyitást jelent). A nyitást a vezérműtengely végzi (lenyomja a szelepet), a zárást viszont egy erős szeleprugó végzi, ami visszahúzza azt. Ahhoz, hogy a rugó vissza tudja húzni a szelepet, valahogy rögzíteni kell őket egymáshoz:
- A szelepszár legfelső végén apró, körbefutó **hornyok (bevonások)** vannak.
- A rugó tetejére ráül egy fém kalap, a **szeleprugó-tányér**. Ennek a közepén egy kúpos (tölcsér alakú) furat van.
- Ide helyezik be a két darab **szelepéket**, amelyek kívülről szintén kúposak, belül pedig kis bordák vannak, amik pontosan beleillenek a szelepszár hornyaiba.
- Amikor a szeleprugó felfelé nyomja a szeleptányért, a tölcsér alakú kialakítás **összepréseli a két fél éket**. Minél erősebben nyom a rugó felfelé, az ékek annál jobban rászorulnak a szelepszárra. Ez egy önzáró kötés.
Mi történik, ha elromlik vagy elkopik?
Mivel a szelepékek mérete alig nagyobb egy körömélénél, a mechanikai terhelésük viszont óriási, rendkívül strapabíró anyagból készülnek. Önmaguktól nagyon ritkán hibásodnak meg, de ha mégis probléma adódik (például anyaghiba vagy szakszerűtlen motorfej-felújítás miatt):
- A szelep elszabadulása: Ha az ék kikopik, eltörik, vagy szereléskor nem ugrik be rendesen a helyére, a rugótányér elengedi a szelepet.
- Katatrófális motorhiba: A rugó ereje nélkül a szelep azonnal "beleesik" a hengerbe. Mivel a dugattyú eközben hatalmas sebességgel mozog fel-alá, fémesen telibe veri a szabadon lógó szelepet. Ez azonnal összetöri a dugattyút, elgörbíti vagy eltöri a hajtókart, és szétrombolja a hengerfejet. Ezt a szaknyelvben egyszerűen „motorbeállásnak” vagy totálkárnak nevezik.
Szereléskor (például szelepszár-szimering cseréjénél) a szerelők egy speciális „szeleprugó-összenyomó” szerszámot használnak, hogy leküzdjék a rugóerejét, és egy mágnessel emelik ki ezeket az apró ékeket, mert ha egy is beesik a motor olajjárataiba, az komoly fejfájást okozhat.