Felülvezérelt felülszelepelt / D.O.H.C
(Double Overhead Camshaft = Dupla, hengerfej feletti vezérlés)

OHC	DOHC

Felül helyezkedik el a szelep (hengerenként akár négy) és a bütyköstengely is. Ez a legpontossabb és legelterjettebb megoldás is. A bütyköstengely hajtása a forgattyústengelyről függőleges tengellyel (királytengely) vagy vezérműláncal, fogasszíjjal készül. Vezérmútengelyek száma szerint lehet:

• -egy vezérműtengelyes S.O.H.C ( Single Overhead Camshaft = hengerfej feletti szelep)

Itt a vezérműtengely a hengerfejben helyezkedik el, így a motor nyomatékának nem kell egy tolórúd többletsúlyát is "legyőznie". Egy ilyen vezérlésnél a vezérműtengely bütykei vagy közvetlenül, vagy egy himbán keresztül működtetik a szelepeket. A legtöbb SOHC blokk hengerenként kétszelepes, de vannak gyártók akik készítenek hengerenként négyszelepes SOHC blokkokat is. Fontos belegondolni, hogy az SOHC blokkok hengerfejenként rendelkeznek egy vezérműtengellyel, így egy V8-as SOHC blokknak például két vezérműtengelye van!

• -két vezérműtengelyes D.O.H.C ( Double Overhead Camshaft = dupla hengerfej feletti szelep)

A DOHC kialakítás a hengerenként négyszelepes elrendezés előnyeit használja ki. Viszont van hátránya is: előállítási költségek (több alkatrész, nagyobb ár), a rosszabb helykihasználás (a több tengelynek és szelepnek több hely is kell), és a szervizelés (kétszer annyi szelepet kell beállítani).

 

DOT :

A DOT számok ( Department Of Transportation) a US Federal Motor Vehicle Safety Standard szabvány jelölései. A fékfolyadékokat forráspontjuk és viszkozitásuk alapján osztályozza. A DOT magasabb száma a jobb értékekkel rendelkező folyadékok leírója.

A DOT 3, DOT 4 és a DOT 5.1  polyethylén-glükóz alapú, míg a DOT 5 kizárólag szilikon-alapú folyadék.

 

DOT szám váltása más szabványra:
pl. DOT 3  = SAE J1703 = ISO 4925

"Fizikusnak az a dolga ..."

Az autógyártók szerint a "Downsizing", azaz a méretcsökkentés felesleges idő- és pénzpazarlás volt, ami zsákutcába vezetett!

A fizikusok tudják, hogy egy azonos tömegű autó mozgatásához ugyanakkora energiára van szükség, ami nem függ attól, hogy kisebb, turbóval feltöltött motorról, vagy nagyobb lökettérfogatú, de azonos teljesítményű szívómotorról legyen szó. Egyedül az Európai Unió politikusai nem tudták ezt, akik nem értették a belsőégésű motorok működését, csak a széndioxid kibocsájtás mértékének csökkentése lebegett a szemük előtt, amikor a különböző károasanyag kibocsájtási normákat meghatározták.

A Mazda volt az egyetlen gyártó, aki a nagy "Downsizing"  rohamban megtartotta a 2.0 illetve 2.2-es benzines / dízel motorjait, mert nem hittek a méretcsökkentés hatásában, inkább a Skyactiv motorcsaládot fejlesztve nagyobb hatásfokú motorokkal rukkolt elő. Mindezt tette akkor, amikor a Ford  a Fiesta-tól a Mondeo-ig mindenbe 1 literes Ecoboost motorokat épített, amikor a Mercedes elzárta a fejlesztési csapot a V8-asai előtt és turbós V6-ra váltott, de felesleges folytatni a sort...

De ennek most már vége! A Volkswagen az 1.4-es benines motorját is 1.5-re váltja, az "Upsizing" lassan minden gyártónál előtérbe kerül, a sornégyes turbós motorkról képesek visszaváltani akár a nagyobb sorhatosra is.

Legyünk őszinték, a manapság népszerű 1.6-os turbódízelek nem olyan erőteljesek, mint az elődeikként használt 2.0, 2.2-es turbódízelek, amiknél nem lehetett megérezni az emelkedőt, vagy nem kellett visszaváltani előzéskor, mert volt még bennük tartalék. Nagyobb sebességnél, vagy meredekebb emelkedőnél a kisebb turbódízel inkább csak szenved, mintsem hogy kevesebb üzemanyagot égetne el.

A "Downsizing" teljes mértékben értelmezhetetlen lépés volt a való életben, létrejöttében egyedül a gyártók által kényszeredetten meghamisított fogyasztási értékek játszottak szerepet. Miután a világ ráébredt erre a világméretű csalásra, a gyártóknak már nem áll érdekében továbbiakban méretcsökkentéssel foglalkozni. Talán eljön az az idő, amikor a jelenleginél pontosabb és egyértelműen összevethető mérési eredményeket tudnak felmutatni az autógyártók a vásárlóiknak, hogy mire számítsanak fogyasztában, illetve károsanyag kibocsájtás terén.

Forrás: Car Throttle

Diesel korom részecske szűrő (Diesel Partikelfilter). Működésének eredménye, hogy a dízel motorok működése közben keletkezett koromszemcséket nem engedi a levegőbe.