Az előkamra a levegőkamrás dízel motorok egyik módosult változata. A levegőkamrás motorba 80- 120 atm. nyomással porlasztják be az olajat, mely az L kamrában kezd égni és az így előálló nyomás okozta légörvénylés hozzájárul az olajköd jó keveredéséhez.
A tüzelőanyagot az F fúvókán nem az elégési térbe, hanem az E előkamrába, 80 atm. nyomással a felső holtpontban fecskendezik be. A magas kompressziójú forró levegőben az olajköd meggyullad, az előkamrából nyomása folytán, befúj a hengertérbe, ahol a keletkezett örvényléssel a dugattyú tetején lévő tányér-szemölcs segélyével egyenletesen eloszlik és tökéletesen elég.
Ha egy gáz hőmérséklete egy bizonyos "inverziós hőfoknál" magasabb, akkor hirtelen kiterjesztésre nem hűl le, hanem inkább felmelegszik. Ennél a megoldásnál a szelepek vezérlésére szolgáló bütykös tengely axiálisan eltolható és így eltolt helyzetében a szívószelepet csak a szívás végén nyitja. Az első néhány ütemben beszívott és összenyomott levegő a hengert az inverziós hőfok fölé melegíti. A meleg henger felmelegíti a beszívott levegőt, amely a ritka térbe hirtelen beáramolva jelentősen felmelegszik. Ezután az olajpermet meggyullad. A bütykös tengely megindulás után üzemi állapotába kerül.
Az előkamrás motorok égési folyamatának megvalósításakor is felismerhető a Diesel-motorokban az optimális égés biztosítására tett törekvés, hogy a tüzelőanyag-levegő keverék minél kisebb hányada gyulladjon öngyulladás révén és minél nagyobb hányadát a már égő részecskék gyújtsák. A durva porlasztás miatt az előkamrában a tüzelőanyag-levegő keverék kisebb hányada gyújtódik öngyulladással, nagyobb hányadában égést megelőző reakciók mennek végbe.
A további részek gyújtását a főégéstérből előkamrába, majd onnan a főégéstérbe áramló közeg áramlása révén keletkező intenzív anyag- és hőátadás váltja ki.
A „nagy fordulatszámú" motorok fejlesztésének úttörő égéstér-konstrukciója volt Jendrassik György előkamrás Diesel-motorja (2. ábra). A nyitott porlasztófúvókából kilépő tüzelőanyag-sugár mind az előkamrában, mind a főégéstérben az égést megindító keveréket hozta létre és indította csaknem egy időben mindkét térben az égést. Az előkamrából kiáram1ó égő tüzelőanyag-levegő-sugár a dugattyútetőn kiképzett szemen torlódott és terült el a főégéstérben.