Az első lépésben a nyúló hengerfejcsavar előnyomatékkal történő meghúzásával felfekszik a hengerfejre. A második meghúzással, az úgynevezett továbbfordítási szöggel a csavar meghúzása a rugalmas tartományon túl, a képlékeny tartományba történik.
Az előfordulási szöges meghúzási módszerrel a csavarerő ingadozásai +- 10%-os tartományba esnek.
A több nyomatékfokozatos meghúzási módszernél ezek az értékek a számított csavarerőérték +- 30%-os tartományába esnek. Ennek oka a nyomaték szórástartománya és a teljes súrlódási érték, amely a csavarfej alatti és a menetnél létrejövő súrlódási értékből füg.

Az elfordulási szöges meghúzási módszernél a hengerfelycsavarok képlékeny, azaz maradandó alakváltozást szenvednek. A kiépítésnél jelentősen hosszabbak, mint a beépítésnél. A motor első bemelegedési fázisában a csavarok tovább nyúlnak. Különösen akkor, ha az acélcsavar teljesen alumíniumból készült, vagy bimetálmotoroknál kerül alkalmazásra, mivel a két anyag hő hatására különböző mértékben nyúlik.
A legrosszabb esetben a csavar az ismételt felhasználás alkalmával elszakadhat, vagy az összeszerelésnél felütközhet a zsákfurat alján, és megsértheti a motorblokkot. Ezért biztonsági okból a hengerfejcsavarokat csak egyszer használják fel.